Éjjel fél három, hét fok.

Csak én, a Hold és a szomszéd titokzatos harmadik emeleti lakója vagyunk ébren. Kifújt cigarettafüstöm egybeolvad a mindent betöltő köddel.

De mit?

El kell hagynom valamit.
Régi, rossz szokásokat?
Félelmeket?
Gondolatokat?
Nem tudom.

Kettévágott dobókocka két féltekéje vagyunk.
Extázis.

napom

Krokodilszívemben
Annyi boldogság, ami nem fér bele.
Sírás határán: kegy.

とぶ

Japánul ugyanúgy mondják: ugrani vagy repülni.

Mester, nyilván igazad van.

Tényleg!
Állandó előre és visszatekintés. Elemzés, átalakítás, hamisítás, vágyakozás. Még egy olyan kis intenzitású cselekvésre, mint a bolti bevásárlás sem tudnék pontosan visszaemlékezni. Tényleg csak álmodom. Ez tölti ki a napjaimat. Éveimet. Tényleg.