2010. november 23., kedd

tíz perc

Amikor minden kezd öszeomlani a szemed láttára. Egy ideig nem rendülsz, mert ha nem tulajdonítasz neki jelentőséget, az általában nagyon hasznos. De most ez nem jön be. Még mindig tart és egyre rosszabb. Arra eszmélsz, hogy most gondban vagy. El kell dönteni, engeded-e megtörténni vagy bírkózni kezdesz. Csodálatos pillanat. Bár mindig tudnám értékelni. De ilyenek nélkül nem lenne fejlődés. Mamutokra vadásznánk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése