2010. november 5., péntek

Élet

Krumplis kenyeret sütök és míg dagad kimegyek az erkélyre és felnézek az égre. Ekkor döbbenek rá, hogy hetek óta nem néztem a nappali égre. Olyan érzésem van, mint hazajönni egy vakáció után, amikor belépsz az ajtón.
Szürreális, puncs-színű fátylak mindent bebíborítanak és a kutyák ugatnak, mintha itt lenne a világ vége. A macskának Buddha-természete van? A foltos egész nap ül a fűben és meditál.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése